-Az ajánlatot tevő, azaz a vevő adatainak:
(név, cím, születési hely / idő), (cég esetében a cégadatoknak kell szerepelnie)
- Pontosan meg kell jelölni, mit kíván megvásárolni:
(irányító szám, Helység megnevezése, cím, helyrajzi szám, emelet, lakás száma)
- Az ajánlatban szerepelni kell a teljes vételárnak, amit a vevő hajlandó kifizetni és a határidőnek, hogy meddig hajlandó a kínált összeg megfizetését fenntartani.
(itt lehetnek kikötések:
---- hogy ha jelzáloghitel van, ha közüzemi tartozás, esetleg megvenni nem "kívánt" dolgok,
mint pl. sitt, szemét, padláson, raktárban, pincében lévő dolgok stb., hogy azok a birtokba
adásig rendezve legyenek).
- A vételi ajánlatba azt is bele kell foglalni, hogy miből kívánjuk az ingatlanért ajánlott összeget megfizetni. Egy összegben, banki utalással vagy részletekben, esetleg bankhitelből.
Ha részletekben kívánjuk az ingatlan árát kifizetni, akkor rögzíteni kell az ajánlatban azt is, hogy a
részleteket milyen összegekkel, és milyen határidővel kívánjuk rendezni.
- Az ajánlat tevő, azaz a vevő adatainak rögzítésé:
(név, cím, születési hely / idő), (cég esetében a cégadatoknak kell szerepelnie)
- FONTOS, hogy amennyiben a vételi ajánlatunkat, meg szeretnék erősíteni, pénzösszeg (ez általában 500.000Ft - 1'000.000Ft) letétbe helyezésével, akkor meg kell jelölni az ajánlatban, hogy az összeget ELŐLEG, vagy FOGLALÓ ként kívánjuk átadni.

- Nagyon fontos rögzíteni mi a jogcíme a pénznek!
- A pénzösszeg nagyságtól függetlenül, minden esetben beleszámít az ingatlan
vételárába!

Az előző pontnál utaltunk az előlegre és foglalóra. Kettő közt jelentős különbség van!

- ELŐLEG: az előleg - a meghiúsult eladás vagy csere esetén - minden esetben vissza jár a letétbe
helyező fél részére "büntetlenül"! Az előleg is beleszámít az ingatlan teljes vételárába.
- FOGLALÓ:
Vevőként, amennyiben foglalóként jelöljük meg az átadott pénzösszeget, úgy tisztába kell lennünk azzal, hogy ha elállunk az ingatlan tényleges vásárlásától, abban az esetben elveszítjük a letétbe/foglalóként kifizetett összeget.

Eladóként, amennyiben elfogadjuk a foglalót, és saját hibánkból mégsem adjuk el az ingatlanunkat a foglalót fizető fél részére, úgy a foglaló összegét duplán kell visszafizetnünk.

Vis maior esetén  a foglaló visszajár és pénzügyileg az eredeti állapot áll helyre.

Ha a vétel vagy csere létrejön a foglaló is beleszámít az ingatlan kialkudott vételárába.

A tulajdoni lap az ingatlan személyi igazolványa" olyan, mint a gépkocsinak a forgalmija.

A tulajdoni lapon szereplő adatok / tartalmak:

- Ingatlan adatai: helyrajzi szám, fekvés (település), művelési ág, terület nagysága.
- Tulajdonos(ok): név, tulajdoni hányad, jogcím (adásvétel, öröklés stb.).
- Jogok és terhek: haszonélvezeti jog, jelzálogjog, végrehajtási jog, szolgalmi jog.
- Egyéb feljegyzések: például perindítás ténye, elővásárlási jog.

Hitelessége:
- a tulajdoni lap közhiteles - amit tartalmaz azt vélelmezi igaznak.
- elektronikusan is lekérető (TAKARNET rendszer), vagy papír alapon a földhivatalnál.

1. Részei
-- I. rész: ingatlan adatai (fekvés, helyrajzi szám, terület, művelési ág).
-- II. rész: tulajdonos(ok) adatai és a tulajdonjog bejegyzésének jogcíme.
-- III. rész: terhek, jogok, korlátozások (pl. jelzálog, elidegenítési tilalom).

2. Célja
Jogbiztonságot teremt: megmutatja, ki a tulajdonos, milyen jogok/terhek kapcsolódnak az
ingatlanhoz.
• Nélkülözhetetlen adásvétel, hitelfelvétel, öröklés során.

Erősen ajánlott, hogy a tulajdoni lapot ingatlan vásárlási szándékunkat megelőzően ellenőrizzük, vagy ügyvéd által ellenőriztessük, és ne legyen régebbi, 30 napnál. 

Ha tehetjük és az ingatlan olyan házban, lakóparkban, irodaházban van, aminek van közös képviselője, akkor érdeklődjünk a közös képviselőnél is, az ingatlan közös költsége és annak esetleges tartozása felől. Érdemes a ház hiteléről, esetleges felújítási alapjáról, vagy a közeljövőben tervezett felújításairól is megkérdezni a közös képviselőt.

A tulajdonjog a polgári jog egyik alapvető joga, amely a tulajdonos számára a legteljesebb uralmat biztosítja egy dolog felett.
A tulajdonjog három fő részjogosítványból áll:

-- 1. Birtoklás joga - a dolog tényleges hatalmában tartása (nálam van, én használom).
-- 2. Használat és hasznok szedésének joga - a dolog rendeltetésszerű használata, és az abból származó haszon élvezete (pl. termés, bérleti díj).
-- 3. Rendelkezés joga - a dolog elidegenítése (eladás, ajándékozás), megterhelése (pl. jelzálog), vagy megsemmisítése
• A tulajdonos szabadon rendelkezhet a dologgal, amíg jogszabályt vagy mások jogát nem sérti.
• A tulajdonjog kizárólagos - mindenki mást kizárhat a dolog használatából.
• Korlátai is vannak: jogszabály, közérdek (pl. kisajátítás), szomszédjogok.

A tulajdoni hányad azt fejezi ki, hogy egy adott ingatlannak vagy vagyontárgynak mekkora része illeti meg az adott tulajdonost.
--- • Arányt mutató szám:- tört vagy százalék formájában van kifejezve (pl. 1/2, 1/3, 50%).
--- • Osztatlan közös tulajdonban különösen fontos - például, ha egy házat ketten örökölnek,
mindkettőjük tulajdoni hányada fel van tüntetve a tulajdoni lapon.
--- • Jogok és kötelezettségek aránya - a tulajdonos jogosultságai és költségviselése a tulajdoni hányad arányában történik (pl. közös költség, haszon, bérleti díj megoszlása stb.).
--- • Társtulajdonosok közötti megosztás - a tulajdoni hányad határozza meg, kinek milyen arányban van beleszólása az ingatlan ügyeibe (pl. eladásról szóló döntésnél a szavazati arány).
--- • A tulajdoni hányad megmondja, hogy mekkora része a tiéd az adott ingatlannak vagy
vagyontárgynak - jogokban és kötelezettségekben egyaránt.

Az elővásárlási jog egy jogosultság, amely lehetővé teszi, hogy a jogosult elsőként vásárolhassa meg az. adott ingatlant vagy vagyontárgyat, mielőtt azt harmadik félnek kínálnák eladásra.
--- • Elsőbbségi jog - ha az ingatlan tulajdonosa eladni szeretné a vagyontárgyat, az elővásárlási joggal rendelkező személyt elsőként kell értesíteni, és neki kell felajánlani a vásárlást, természetesen a meghirdetett áron.
--- • Szerződésben vagy törvényben rögzített - lehet szerződéses megállapodás (pl. társasházban a többi tulajdonosnak) vagy jogszabály által előírt (pl. állami vagy önkormányzati elővásárlási jog).
--- • Határidőhöz kötött - a jogosultnak általában bizonyos időn belül el kell döntenie, él-e a jogával.
--- • Célja - a meglevő tulajdonosok, állami vagy önkormányzati szervek érdekeinek védelme, a
közösségi vagy családi tulajdon megőrzése.
--- • Az elővásárlási jog azt jelenti, hogy valaki "elsőbbséget" kap az ingatlan megvásárlására, a meghirdetett áron, mielőtt az ingatlan másoknak eladható lenne.

A haszonélvezeti jog (más néven usufructus) egy dologi jog, amely lehetővé teszi a jogosult számára, hogy egy más tulajdonában levő dolgot használjon és annak hasznait szedje, anélkül, hogy maga tulajdonjogot szerezne.
--- 1. Jogosult: a haszonélvező, aki élvezheti a dolog használatát és hasznait.
--- 2. Tulajdonos változatlan: a dolog tulajdonosa marad a tulajdonjog birtokában, de a haszonélvező jogosult a dologból származó előnyökre.
--- 3. Időbeli korlátozás: a haszonélvezeti jog gyakran életfogytig vagy meghatározott időre szól, pl. örökbefogadott jogcím vagy szerződés alapján.
--- 4. Használat és haszon:
------ • Használhatja a dolgot rendeltetésszerűen (pl. lakhat a házban).
------ • Szedheti annak termését, bérleti díját, kamatát stb.
--- 5. Korlátok: a haszonélvező köteles a dolgot megóvni, karbantartani, és nem károsíthatja a tulajdonos jogait, nem adhatja el.
--- 6. A haszonélvezeti jog olyan jog, ami azt jelenti, hogy használhatod és élvezheted más tulajdonát, de nem te vagy a tulajdonos, és a dolgot vissza kell adni eredeti állapotban, a haszonélvező  halála után, illetve az időkorlát elteltével.

A haszonélvezeti jog megváltása azt jelenti, hogy a tulajdonos pénz ellenében megszünteti a
haszonélvező jogát, vagyis a tulajdon visszakerül teljes mértékben a tulajdonos rendelkezésére.
Főbb jellemzői:
--- 1. Önkéntes vagy jogszabály alapján:
A tulajdonos és a haszonélvező megegyezhetnek a jog megszüntetéséről pénzbeli ellenérték
fejeben.
Bizonyos estekben a törvény lehetővé teszi a megváltást (pl. örökösödési jogviszonyban).
--- 2. Érték meghatározása:
A megváltás összege a haszonélvezeti jog tartamától, a dolog hasznától, kamatlábaktól
függ.
Gyakran a várható hasznok jelenértékét számítják ki.
--- 3. Hatás:
• A haszonélvezeti jog megszűnik.
• A tulajdonos teljesen szabadon rendelkezhet az ingatlannal vagy vagyontárggyal.
--- 4. Egyszerűen:
A haszonélvezeti jog megváltása olyan, mintha a tulajdonos "kivásárolná" a haszonélvező jogát,
pénzt fizet érte, és attól kezdve nincs több korlátozás az ingatlan használatában.

A jelzálog egy dologi biztosíték, amelynek segítségével a hitelező (pl. bank) biztosítékot kap arra az esetre, ha az adós nem fizetné vissza a kölcsönt.
Főbb jellemzői:
--- 1. Dologhoz kapcsolódik:
• Általában ingatlan (lakás, ház, telek) van zálogba véve.
• A jelzálog nem ruház tulajdonjogot a hitelezőre, csak biztosítja a követelést.
--- 2. Biztosíték jelleg:
• Ha az adós nem fizet, a hitelező a jelzáloggal terhelt ingatlan értékéből kielégítheti a
követelését (eladás, árverés).
--- 3. Bejegyzés a tulajdoni lapon:
• A jelzálogot a földhivatalban tulajdoni lap III. részébe kell bejegyezni.
--- 4. Összege és ranghelye:
• A jelzálog összege megegyezik a követelés összegével.
• Több jelzálog esetén a bejegyzés sorrendje határozza meg, ki élvez elsőbbséget (ranghely).
--- 5. Fizetés után megszűnik:
• Amint az adós teljesíti a tartozást, a jelzálogot törölni kell a tulajdoni lapról.
Ahhoz, hogy törölje a földhivatal a jelzálogot a tulajdoni lapról, ahhoz rendelkeznünk kell a
jelzálogot kibocsájtó bank által kiadott "TÖRLÉSI ENGEDÉLLYEL"
Sok esetben (egyre gyakrabban) előfordul, hogy az adásvétel, idejére, még nem kerül le a
tulajdoni lapról a jelzáloghitel.  Ebben az esetben, érdemes a törlési engedélyt bemutatni a
vevőnek. De gyakori az az eset is, amikor a vevő és eladó együtt megy be a bankba és az
ingatlan vételárából fizetik ki közvetlen a banknak a jelzáloghitel -fennmaradt- összegét.
Ha ezt a lehetőséget választja a vevő, akkor mindenképp járja körbe az ingatlan esetleges többi
terheit, nehogy a jelzálog kiváltását követően szembesüljön azzal, hogy az ingatlanon van
még más teher is pl: közüzemi tartozás, közös költségek, vagy további jelzálog más banknál.  --- --- 6.Egyszerűen:
A jelzálog azt jelenti, hogy az ingatlanod biztosítékként szolgál a felvett hitelre, de a tulajdonod marad mindaddig, amíg fizetsz.

Az adós és az adóstárs fogalma a kötelezettségvállalásoknál (pl. hitel, kölcsön) nagyon fontos.
---1. Adós
• Fogalma: Az a személy vagy szervezet, aki fizetési kötelezettséggel tartozik a hitelező felé.
• Fő jellemzők:
--- • Köteles teljesíteni a szerződésben vállalt fizetést (pl. törlesztés).
--- • A kötelezettség alapja lehet pénzkölcsön, szolgáltatás, áruszállítás stb.
---2. Adóstárs
• Fogalma: Az a személy, aki együtt felel az adóssal a kötelezettség teljesítéséért, az adós mellett.
• Fő jellemzők:
--- • Az adóstárs egyetemlegesen felel - a hitelező bármelyikőjük követelheti a teljes tartozást.
--- • Kizárólagos biztosítékot jelent a hitelezőnek, mert, ha az egyik nem fizet, a másikra hárul a
teljesítés.
--- • Adóstárs lehet természetes személy vagy jogi személy.
---3. Egyszerűen:
• Adós: aki tartozik (aki tehát a hitelt, kölcsönt stb. felvette).
• Adóstárs: aki együtt felel az adóssal, mintha ö is adós lenne, hiszen kötelezettséget vállalt a visszafizetésre.

Sok esetben, előfordul, hogy az ingatlant a tulajdonos(ok) bejelentik a cégbe / vállalkozásukba, főkép gazdasági megfontolásból, hisz ebben az esetben az ingatlan költségeit (közös költség, rezsi, közüzemi díjak, lízing díjak stb.) részben vagy teljesen le írható a cég / vállalkozás költségviseléséből. De van, hogy az ingatlan a cég / vállalkozás szerves része ilyenek (irodaház, pékség, boltok, üzletek, állat vagy mezőgazdaságok épületei, raktárai,). Van, hogy ezekben az esetekben nem csak az ingatlant vesszük meg, hanem magát a céget / vállalkozást is. Mindegyik esetben, a cég / vállalkozás adja el az ingatlant. Ilyenkor van nagyon fontos szerepe a KOMA - nak, azaz a köztartozás mentességnek. Az, hogy a cég / vállalkozás valóban köztartozás mentes, ellenőrizhető a KOMA rendszerben, illetve az illetékes NAV - nál lehet érdeklődni, a cég / vállalkozás KOMA hitelességéről.
A KOMA, azaz köztartozás-mentesség egy olyan hivatalos igazolás, amely bizonyítja, hogy egy
természetes vagy jogi személynek nincs elmaradt köztartozása az állam felé.
--- 1. Mit igazol!
• Nem áll fenn adó-, vám-, járulék- vagy egyéb köztartozás az igazolás  kiállításának időpontjában.
• Gyakran kérik pályázatoknál, közbeszerzéseknél, állami támogatások igénylésénél.
--- 2. Ki állítja ki?
Magyarországon az adóhatóság (NAV) vagy más illetékes köztartozást nyilvántartó hatóság.

--- 3. Érvényesség                                                                                                                                  --- Az igazolás általában meghatározott ideig érvényes (pl. 30-60 nap).

--- • Csak a kiállítás napján fennálló mentességet igazolja.
--- 4. Joghatása
Bizonyítja a pályázatok, szerződések, pénzügyi ügyek során, hogy az adott személy nem
tartozik az államnak.
Ha később keletkezik köztartozás, az nem érinti a korábban kiadott KOMA érvényességét az.
adott időpontig.
A KOMA azt mutatja, hogy valakinek nincs elmaradt adója vagy járuléka az állam felé, és emiatt
jogosult bizonyos állami, pályázati vagy pénzügyi ügyek intézésére.

1. Energetikai tanúsítvány díja
   Ezt mindig az eladó. fizeti, Magyarországon kötelező, hogy eladásnál meg legyen az ingatlanra ki állított energetikai tanúsítvány, a tanúsítvány álltában 5évre szól. Az ára változó pár tízezer forint.
2. Vételár
•   Ez az első és a legnagyobb tétel, amit a vevő kifizet az eladó részére.
3. Ügyvédi munkadíj/költség
•   Ma Magyarországom az ügyvédi munkadíj általában a vételár 0,5-1 %-a, de lehet fix díjas is, 80.000-
150.000 forint.
•   Az ügyvédi költséget természetesen a vételáron felül kell kifizetni.
•   Az ügyvédet általában a vevő hozza, de ez megbeszélés tárgya lehet, mint ahogy a ügyvédi
költségek megosztása is.
4. Ingatlan közvetítői jutalék
•   A közvetítői jutalékot az eladó fizeti meg az ingatlan közvetítő részére.
•   Általában 2-5% között mozog az adásvételkor.
•   Nagyobb irodák (pl. franchise hálózatok) gyakran a magasabb sávban (3-5% + ÁFA) állapítják meg a jutalékukat.
•   A jutalék mindig a vételárból kerül kifizetésre.
5. Illeték
•   A vevő vagyon szerzési illetéket fizet, ez a vételár meghatározott százaléka.
•   Az illeték megfizetése alól mentesül a 35év alatti első lakásvásárló, vagy ha lakáscsere történik.
•   Újjáépítés lakásoknál bizonyos értékhatárig lehet mentesülni az illeték fizetése alól.
6. Földhivatali eljárás díja
•   Alapesetben a tulajdonjog bejegyzésnek van egy minimális díja.
•   Ha jelzálog is bejegyzésre kerül (pl. hitel miatt) akkor magasabb ez a díj.
7. Banki költségek
•   A mennyiben hitelből vásároljuk az ingatlant:
•   hitelbírálati díj
•   folyósítási. díj
•   értékbecslési díj
•   közjegyzői díj
•   A bankok díjai igen változók, ezért érdemes több banknál is érdeklődni.
8. SZIA (személyi jövedelemadó)
•   Az SZJA-t mindig az eladó fizeti, az ingatlan vételára és eladási ára közti különbség után, mivel az ingatlan eladásából bevétele keletkezik.
•   Ha az ingatlant kevesebbért adta el, mint amennyiért vásárolta, úgy nem kell SZIT-t fizetni. hisz nem keletkezett "többlet" bevétele az ingatlan eladásból.
•   Az SZJA-t alapesetben az eladási ár 15 %-a.
•   Az ingatlan megszerzését követő 5év után már nem kell SZJA-fizetni, mindegy, hogy mennyiért
adtuk el az ingatlant.
•   5 éven belül sávos, százalékos arányban kell SZIA-t fizetni. Az idő előre hajlatával kevesebbet %-ot.
•   Az SZJA befizetéséből le lehet vonni az eladó. által elvégzett érteknővelő beruházásokat. (pl. garázs, ingatlan felújítások, parkosítás, térkövezés stb.) illetve az adás-vétellel járó ügyvédi költséget is.